Bogyiszló a Duna jobb partján, Tolnától 6km-re helyezkedik el. A település elnevezése az Árpádházi Vazul unokaöccsének, Bonuzlónak a nevéből ered. A község nevével Boguzlón alakban találkozni először, amikor királyi adományként Moys nádor birtoka. A református gyülekezet a XVI. század közepétől működik. Ekkor válik egyre inkább fontossá, hogy a református egyház tanítása, erkölcse, törvényei és szokásai szabják meg a falu életét. A község „a szomszéd Tolna városával egy időben, és így igen jókor bevette a református vallást”. Tolnáról tudjuk, hogy a reformáció kezdetén Sztárai Mihály magyar reformátor szolgált, és erősítette hitében a református híveket. A XVII. században csak Tolnán, és Debrecenben volt olyan színvonalú iskola, - a török hódoltságú területen, - ahol prédikálókat is képeztek a megújított egyház számára. Így Tolna a reformáció egyik fellegvárának számított ebben az időben. Az első hiteles adat a gyülekezet létrejöttéről 1629-ből származik, melyet már egyházi oklevelek is bizonyítanak, hogy ti. Tasnádi Péter volt itt a prédikátor. Ez azt is jelenti, hogy Bogyiszló már akkor önálló, teljes jogú anyaegyházközség. A török világ más előnyt is jelentett a gyülekezetnek, mert erről a vidékről nem mentek, nem mehettek a lelkészek, és tanítók a pozsonyi vésztörvényszék elé, hogy akik hitüket megtartották, keserves gályarabságra vitessenek. Ugyanis a török megtiltotta az itteni prédikátoroknak, hogy az idézésre Pozsonyba menjenek. A törököt kiűző főhadsereg nagyságára, és mozgására utal egy korabeli feljegyzés, mely szerint 1686. szeptember 25-én kb. 20ezres had vonult Bogyiszló felé, majd a Dunánál átkelve szeptember 29-én indul tovább a folyó mentén. A XVIII. század elején Tolna új földesura, gróf Wallis tábornagy 1718-1722-ig területeket adományozott a Ferenc rendi szerzeteseknek. Nem tűrte a reformátusokat. A rend letelepedése és működése hatására voltak, akik áttértek a katolikus vallásra. Akik erre nem voltak hajlandók, azoknak el kellett hagyni Tolnát. Ekkor sokan áttelepültek Bogyiszlóra, még a templomuk harangját is magukkal hozták. A jelenlegi templom 1811. novemberben készült el. A templom hossza 29,3 m, szélessége 12,3 m, külső falmagasság 9,5 m, 3894 légköbméter, 34,9 méteres tornyában 3 harang van. Egy 482 kg-os, egy 245 kg-os, és 88kg-os. A legfiatalabb, középső harang 1974-ben szólalt meg, melyet a II. világháborúban elvitt helyett öntetett a gyülekezet. Nemcsak a neve miatt – „Béke és Élet” – hanem felirata miatt is érdemes megjegyezni: „Szomjazó szív forráshoz hívlak, Megpihent vándor elsiratlak.” 1998. októberétől jár a korszerű toronyóra. Angster orgonánk 1893-ban épült, mely egy manuálos, és 10 regiszteres, mely 100 éves korában lett felújítva, és villanymotoros fújtatóra átépítve. A templom teljes külső felújítása, - új réz toronysisak is, - 2oo5-ben történt. A belső teljes felújítás, padozat, és padcserével 2007-ben készült el. A templom padlója a tengerszint felett 91,9 m magasan van. Az egyházközség lélekszáma 770 fő, a presbitérium létszáma 20 fő.

Lelkipásztor: Suhai Lajos

Főgondnok: Pilisi István

Egyházközség címe: 7132. Bogyiszló, Kossuth L. u. 49.

Telefon: 74-440-427